Farkas Anna (DLA) tervezőgrafikus az első magyar alkotó, aki elnyerte a Red Dot Design Award Grand Prix díját; a doktori disszertációjából készült művészkönyvvel érdemelte ki a nemzetközi zsűri elismerését. 1999-ben alapította az Anagraphic stúdiót, a tervezőgrafikán túl a formatervezés területén is volt lehetősége kipróbálnia magát. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni a Starry Light by Anagraphic konstellációs designlámpáját, amelyet Batisz Miklóssal közösen termékké fejlesztett. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanít. Annával a BDW jubileumi éve kapcsán beszélgettünk.
Az elmúlt években már találkozhatott veled a design iránt érdeklődő közönség a BDW Nyitott Stúdiók programjában. Mit jelent számodra ez az eseménysorozat?
Mindig is nagy rajongója voltam a programnak, hiszen rendkívül izgalmas dolog belesni a kulisszák mögé, és személyesen megélni, hogyan és hol dolgoznak a kollégák, illetve más kreatív szakemberek. Jó, hogy lehetőség nyílik kérdéseket feltenni, értesülni a frissen elkészült vagy tervezés alatt álló új projektekről. Számomra nagyobb élményt jelent egy személyes stúdiólátogatás, mint a social media felületek „pörgetése”.
Idén húszéves a BDW, a jubileumi év lehetőséget nyújt a visszatekintésre, számvetésre. Hogy látod a hazai designszcéna helyzetét, alakulását az elmúlt évtizedekben?
Tapasztalatom szerint mindig pezsgő designélet volt Budapesten, amelyet sajnos a világjárvány egy időre „átkényszerített” az online térbe, de mintha e tekintetben is visszarendeződés lenne megfigyelhető: újra van lehetőség és alkalom, hogy találkozzunk egymással, új szakmai diskurzusok induljanak, és a régiek folytatódjanak. Szerintem a mi szakmánkban nagy szükség van az állandó párbeszédre, a nyitottságra és a legújabb anyagok, technológiák, irányzatok megismerésére. Fontosnak tartom, hogy az aktuális hírekről ne csak a személytelen világhálón keresztül értesüljünk, hanem legyen élő, interaktív kapcsolat is a kollégákkal vagy akár a társszakmák képviselőivel.
A húszéves fennállás ünneplése mellett az idei BDW a jövő kutatásának témájára is fókuszál. Mit gondolsz, miként formál(hat)ja a design a jövőt?
Mindannyian tudjuk, hogy sok a nehézség, hogy egyre inkább elszigetelődünk egymástól, és a mesterséges intelligencia térhódítása is fenyeget. De szerintem kreativitásra, nyitott és újszerű gondolkodásra, bátor szemléletre mindig lesz szükség, hiszen az emberbe kódolt kíváncsiság újabb és újabb kérdéseket fog felvetni, és ezáltal újabb és újabb problémákat kell majd megoldanunk. A design mindig is meghatározta a környezetünket, és remélem, hogy a hozzáadott és a benne rejlő esztétikai élmény a jövőben is elősegíti és formálja a fejlődést.
Ami a jelent és a jövőt illeti, két jelentősebb tendenciát látunk egymás mellett haladni. A technológia fejlődése, az MI térhódítása egyre látványosabb, de emellett megfigyelhető a természet felé fordulás igénye is. Mindez milyen hatást gyakorol a praxisodra?
Az MI térhódítása félelemmel tölt el, mert azt gondolom, hogy egy új és majdnem teljesen ismeretlen tényezőhöz kell alkalmazkodni, amely talán sok nehézséget okoz. Biztosan új készségeket kell majd elsajátítani, amelyek alapjában változtat(hat)ják meg az eddigi gyakorlatot, hiszen adott esetben nem egy új vizuális képet kell megalkotni, hanem verbálisan kell megfogalmazni a végeredményt, amely eddig csak az ember fantáziájában öltött testet. Egyelőre nem tudom elképzelni, hogy a képzeletemben megjelenő vizuális képet hogyan tudnám könnyen és gyorsan szavakká, szöveggé és parancsokká transzformálni. A természet felé fordulás igénye nagyon is kedvemre való, hiszen ennek fontosságát én is egyre inkább érzem.
Milyen témakörök foglalkoztatnak mostanában a szakterületeden?
Hatékonyság, fenntarthatóság.
Idén már találkozhattunk veled egy BDW által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, melynek keretében vállalkozónők cseréltek eszmét arról, milyen jövőkép áll előttük. A Nyitott Stúdiók programon mivel várod az érdeklődőket?
„Akkor és most” munkacímmel szeretném újra bemutatni az ANAPTÁR projekt részleteit, amelyet a 2010-es Nyitott Stúdiók programfüzetében a hazai információs grafika egyik úttörőjeként aposztrofáltak. Abba is betekintést nyújtok majd, hogy azóta milyen sikeres utat járt be a nemzetközileg is jegyzett adatvizualizációs holdciklus-naptár projektem, amivel hosszú évek óta foglalkozom.
Az interjút Molnár Zsuzsanna készítette.
fotókredit: Mohai Balázs
