A stratégiai és designkommunikációval foglalkozó Co&Co 2001 óta van jelen Magyarországon. Ez idő alatt több tucat hazai és nemzetközi díjat nyert el, melyek közül hat Red Dot Award. Kétszáznál is több ügyféllel dolgozott együtt és több mint négyszáz projektet tud maga mögött. A csapat módszere a designkommunikáció, vagyis a fejlesztésbe/fejlődésbe integrált kommunikáció, amit „designlélektannal”, körforgásos gazdasági tervezési módszerekkel és márkastratégiai rendszerrel kiegészítve terveznek, fejlesztenek. A butik designstúdió tagjaival a BDW jubileumi éve kapcsán beszélgettünk.
Az elmúlt években már találkozhatott veletek a design iránt érdeklődő közönség a BDW programjában. Mit jelent számotokra ez az eseménysorozat?
A BDW egyfajta éves ünnepe a szakmánknak. A húsz év alatt sokat fejlődött a BDW, bár már a kezdeti években is nagyon magas minőséget produkálva szólította meg a szakértőket és az érdeklődő nagyközönséget. Minőségében és összetettségében is vetekszik a nagy múltú európai designhetekkel. Bennünket segít ismertebbé válni a hazai fejlesztőiparban és vállalkozói ökoszisztémában. Aktív résztvevőként igyekszünk évről évre részt venni a rendezvénysorozaton, ezzel is elismerve azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket a szervezők és kivitelezők tesznek a szakmánk hírnevének öregbítéséért. Voltunk már Nyitott Stúdió, rendeztünk szakmai vitaestet, és csináltunk már online sorozatot a fenntarthatóság jegyében.
A kerek évfordulók lehetőséget nyújtanak a visszatekintésre, számvetésre, így van ez az idén húszéves BDW esetében is. Hogy látjátok a hazai kreatív ipar helyzetét, illetve elmúlt évtizedeit?
Azt tapasztaljuk, hogy ma sokkal tudatosabban használják a kreatívipari szakértőket a hazai márkák és termékek létrehozásánál, mint a 2000-es évek elején. Sajnos a 2000-es évek előtti időszakban az ipart érintő nehézségek a designra is kihatottak. A helyzet a feldolgozóipari beszállításnak, a saját termékek és márkák bővülésének, az értékes exporttevékenységeknek köszönhetően lassan, de biztosan javul. Messze van még a nyugat-európai trendektől, de az olyan fórumok, mint a BDW, nemcsak a designszakma reputációjának, hanem Magyarország innovációs potenciáljának is jót tesz. Azt látjuk, hogy nagyon nagy kihasználatlan potenciál van a hazai know-how-ban a termékfejlesztés területén. A professzionális alapkutatások sok esetben nem kerülnek piacosításra, így ezek kiaknázására is szükség van ahhoz, hogy Magyarország az innováció területén nemzetközi szinten is reflektorfénybe kerüljön.
A jubileumi BDW-n a jövő kutatása is felmerül témaként. Hogy látjátok, miként formál(hat)ja a design a jövőt?
Elsőként arra van szükség, hogy minden ügyfél esetében definiáljuk a „design” szó jelentését, ami évtizedről évtizedre új tartalmakkal bővül. Ötvözi a fenntarthatóságot, a körforgásos rendszereket, a tudatos felhasználást, ami a tudatos gyártót és a tudatos értékesítőt is motiválja. Ezt tovább színesíti a mesterséges intelligencia és az ipar 4.0-5.0 közötti átmenete, vagyis az, amikor a gyártásban a robotizáció párosul az MI-vel. Az emberi történelemben most először újra kell értékelnünk közösségeinket, értékeinket, a szolgáltatásba és egymásba vetett bizalmunkat. Tervezőkként, designerekként, interdiszciplináris szakemberekként egy nagyon összetett, rendszerszintű változásban élünk és alkotunk. Számunkra pont emiatt az értékalapú tervezés a legfontosabb misszió. A jövő teremtése nem a styling, a „jobban eladható szép tárgy” szintjén zajlik, hanem az élhetőbb, a természettel együttműködő, a tudatos felhasználókat kiszolgáló tervezés szintjén. Felelősségünk messzebb mutat, mint hatvan éve, amikor a formatervezés a marketing kiszolgálója volt csupán. Ma és holnap az a feladatunk, hogy az emberek jóléte helyett az emberek jóllétére koncentráltan alkossunk tárgyakat és hozzunk létre szolgáltatásokat, márkákat, megoldásokat. Őszintébb és igazabb megoldásokban hiszünk. Ebben látjuk szakmánk jövőformáló lehetőségeit.
A technológia fejlődése, az MI térhódítása egyre látványosabb, de eközben a természet felé fordulás igénye is megjelenik. Ez a két meghatározó tendencia milyen hatást gyakorol a munkátokra?
Mindkét tendencia hatása jelentős. Az MI térhódítása globális szinten frusztrációt okoz, úgy az operatív, robotikusan végzett munkák, mint a kreativitást és intuícióit igénylő szakmák számára (hiszen az egyéni alkotás minősége és sebessége bagatellé válik az MI gyorsasága és „kreativitása” mellett). De létezik egy másfajta nyomás is: helyre kell állítanunk a természeti erőforrások régóta tartó, ingyenes kihasználása és a kapitalista rendszerek térhódítása által megborított ökoszisztémát. Ez ma minden reálisan és felelősen gondolkodó ember feladata. Cégünk foglalkozik a körforgásos gazdaság módszereivel, és kezdi kiaknázni, okosan használni az MI adta lehetőségeket, de mindkét tendenciát a helyén kezeljük. Lehetőségként, az életünk optimalizálását segítő eszközként kell tekintenünk a technológiai vívmányokra. Emellett viszont értékelni kell a helyi közösség erejét is, mert a digitális társadalom MI általi manipulációja miatt felértékelődik a személyes kontaktusok jelentősége, a hiteles cégek, igaz márkák értékteremtő missziója. Izgalmas jövő előtt állunk. Rajtunk áll, hogy ezt hogyan használjuk ki. Mi izgatottan és – miután értékalapú tervezési módszerekben gondolkodunk – felkészülten várjuk a következő évtizedeket, mert azt gondoljuk, van pozitív válasz ezekre a tendenciákra.
A design terén milyen kérdések foglalkoztatnak benneteket mostanában?
Szeretnénk választ találni arra, mi is ma a designerek küldetése. A jó designer nem a kész termékre, hanem az alapproblémára adható optimális válaszokra koncentrál. A design a Bauhaus idején, a 20. század első felében a konstruktív törekvések gyűjtőhelye volt, és abban, hogy meghatározóvá vált, az is szerepet játszott, hogy új nevelési módszerekre és az alkotóművészet megújítására törekedett. Az új Bauhaus (New European Bauhaus) már a körforgásos gazdaság által inspirált módszerekkel operál. Ezt mi is sajátunknak érezzük, és a designkommunikációra, a designlélektanra, a hiteles márkákra, valamint az értékálló termékek fejlesztésére alapozva alkotunk. Az új funkciókra adott, kutatáson és stratégián alapuló, de továbbra is intuitív-kreatív válaszok, megoldások megtalálása, illetve az értékalapú tervezés a fő missziónk, így legtöbbet ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.
Nem először vesztek részt a Nyitott Stúdiók programon. Idén mivel várjátok az érdeklődőket?
Kétféle programmal készülünk. Egyrészt az egyik saját fejlesztésünkön keresztül szeretnénk bemutatni a szakmánkat a nagyközönség és a fiatal tervezők számára. Ez a Kilim Light lámpacsaládunk, amely a világ legnagyobbjaként emlegetett Milano Design Weeken debütált idén. Másrészt Hosszú Gergely, a Co&Co egyik tulajdonosa vezeti be az érdeklődőket a doktori disszertációjában is feldolgozott „designlélektan” rejtelmeibe; ez a program a mai designerek integráló, szintetizáló, rugalmas szemléletmódjába ad betekintést.
Az interjút Molnár Zsuzsanna készítette.
fotókredit: Mohai Balázs
