A MINUSPLUS egy független, két évtizedes múltra visszatekintő, húsz főt foglalkoztató budapesti építésztervező- és designeriroda, mely 2023-ban elnyerte az Év Belsőépítész Cége díjat. A stúdiót három egyetemi barát, dr. Alexa Zsolt, Rabb Donát és dr. Schreck Ákos alapította 2002-ben, akik azóta is tulajdonosai és vezető tervezői a cégnek. Legismertebb munkáik a Prezi és a Shapr3D irodái, a Teslavarázsló szervizműhely, valamint a nemrég átadott MOL-torony belső terei. A MINUSPLUS csapatának tagjaival a Budapest Design Week jubileumi éve kapcsán beszélgettünk.
Több évre nyúlik vissza a kapcsolatotok a BDW-vel, nem először vesztek részt a Nyitott Stúdiók programon. Miben látjátok a rendezvény jelentőségét?
Kiemelt helyen szerepel a naptárunkban ez a rendezvény, évek óta a BDW szereplői között vagyunk. Szerintünk a Nyitott Stúdiók egyik legnagyobb értéke, hogy a designerek, alkotók sokkal közelebbről megismerhetik egymás stúdióit, munkáit, mint amire a hétköznapokban lehetőség nyílik. Ez a fajta kulisszák mögé való betekintés segíti a szakmai és a személyes kapcsolatok, valamint a designtémában érintett közösség építését. A programsorozat másik nagy értéke, hogy itt meg tudjuk mutatni magunkat, azt, hogy milyen is a MINUSPLUS mint brand, mint cég. Betekintést engedhetünk abba, hogy miben hiszünk, mit képviselünk, mi mozgat meg bennünket. Arra is törekszünk, hogy megmutassuk, milyen a csapat, hogy ki miért lelkesedik és milyen projekteken dolgozik.
Idén húszéves a BDW, a jubileumi év lehetőséget nyújt a visszatekintésre, számvetésre. Milyennek ítélitek a hazai designszcéna helyzetét, fejlődését az elmúlt évtizedekben?
Az utóbbi időben feltűnően kitágultak a világ határai, szinte mindenhez könnyedén hozzáférhetünk. Mi mindig is hittünk abban, hogy a személyre szabott terveknek nagy szerepük van, különösen az egyedi dolgok esetében. Ezen elvek mentén minden munkánkba belecsempészünk valamilyen egyedi részletet, ami segít abban, hogy lépést tartva a korunkkal, sőt akár azt megelőzve, megfeleljünk napjaink elvárásainak. A mai világban pedig már gyakorlatilag elengedhetetlenek a különleges és személyre szabott elemek. Természetesen mint cég és mint egyének nemcsak a saját érdekeinkre és céljainkra összpontosítunk, hanem figyelembe vesszük a szélesebb környezeti és társadalmi hatásokat is. Az ilyen típusú felelősségvállalás nemcsak etikai kötelesség, hanem hosszú távon pozitív hatással van a környezetre és a közösségekre. Pontosan ezért döntöttünk úgy, hogy huszadik születésnapunk alkalmából jótékonysági árverést szervezünk. Idén nyáron ebből az alkalomból felkértük kollégáinkat, hogy válasszák ki kedvenc projektjüket, és hozzanak létre egy ahhoz kapcsolódó, saját művészeti alkotást. Mivel építészeti szemléletünkben is fontos szerepet játszik személyes hitvallásunk, miszerint a biztonságos lakhatás alapvető feltétele a méltóságteljes életnek, úgy döntöttünk, hogy a tárgyakat egy jótékonysági eseményen árverezzük el. Mind a tizenkilenc kalapács alá került műalkotás gazdára talált, amelyhez hozzáadódtak az alkotók kifejezetten erre az alkalomra készített ajándéktárgyai, így összesen 1 millió 15 ezer forintos adomány gyűlt össze. A MINUSPLUS csapata a teljes bevételt az Utcáról Lakásba! Egyesület részére ajánlotta fel, hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek támogatására.
Hadd tegyük hozzá, hogy az utóbbi időszakban rendkívüli mértékben fejlődött az iparág, egyre több résztvevő csatlakozott be. A terméktervező és ipari formatervező cégek száma is nőtt, mi is szoros együttműködést ápolunk velük. A magyar tervezők kreatív és egyedi termékei mára szerves részét képezik munkáinknak – bútoroktól és lámpáktól egészen a kiegészítő elemekig és a textilekig. Visszatekintve is egyértelmű, hogy az elmúlt tíz évben a designszcéna hatalmas változásokon ment keresztül. A sokszínű és kreatív tervezők széles körű elérhetősége korábban elképzelhetetlen volt. Ez a könnyebb hozzáférhetőség lehetővé tette, hogy sokkal gazdagabb és változatosabb tervezői környezet alakuljon ki, és ezáltal a munkáink is számos egyedi és izgalmas elemet kapjanak.
A jubileumi BDW-n a jövő kutatásának témájáról is sok szó esik majd. Mit gondoltok, miként formál(hat)ja a design a jövőt?
Kiszámíthatatlanság jellemzi a jövőt, éppen ezért ennek jegyében kell tervezni is. Bár fontos, hogy személyre szabott megoldásokat kínáljunk, mégse lehet és érdemes minden részletet testre szabni. Fontos a kis pontatlanság, a „lélegzetvétel”, ami lehetővé teszi a tervezett elemek beilleszkedését a környezetbe. Meg kell találni az egyensúlyt a túlságosan merev és a túlzottan laza megközelítés között, hogy a tér egyben harmonikus és mégis élettel teli legyen. A nyitottság és átláthatóság szintén alapvető fontosságú, a tervezett elemeknek olyanoknak kell lenniük, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók könnyedén saját szükségleteikhez igazíthassák őket. A téralakítás is izgalmas része ennek a folyamatnak, mivel az adott tér elrendezése és formája határozza meg a funkciót és a használhatóságot. Az elrendezés teszi lehetővé, hogy a tervezett elemek érvényesüljenek és harmonikusan működjenek együtt. A kreativitás ebben a folyamatban jelenik meg leginkább, hiszen a tér alakítása és definiálása egyúttal a használati élmény alapját is meghatározza.
Két jelentősebb tendenciát látunk egymás mellett, egyidejűleg. A technológia fejlődése, a mesterséges intelligencia térhódítása egyre gyorsabban halad, míg megfigyelhető a természet felé fordulás igénye is. Mindez milyen hatást gyakorol a praxisotokra?
A technológiának mélyen be kell szövődnie a tervezési folyamatba és a projektekbe. Azonban fontos, hogy mindeközben megőrizzük az emberi szerepet, illetve teret engedjünk a változásnak és a fejlődésnek is. Azt a technológiát használjuk szívesen, amely harmonikusan illeszkedik a környezetbe és a mindennapi használatba úgy, hogy az ember és az emberi kapcsolatok maradnak a középpontban. A technológia feletti emberi kontroll kiemelt szerepbe kerül, különösen azért, mert a térben való jelenlét és az élő kapcsolatok alapvető emberi szükségleteket elégítenek ki, amelyekre a technológia nem mindig tud teljes mértékben válaszolni. Az MI fejlődése és alkalmazása még mindig olyan terület, ahol rengeteg ismeretlen tényező van és a szabályozások is folyamatosan alakulnak. Fontos kísérletezni és próbálkozni, ugyanakkor körültekintőnek kell lenni és ismerni kell a potenciális kockázatokat. Az idő majd eldönti, hogy milyen irányba fejlődik az MI és hogyan integrálódik a mindennapi életünkbe.
Milyen témakörök foglalkoztatnak benneteket mostanában a munkátokban?
Nagyon nagy értéket látunk az egyedi, saját tervezésű elemekben; erős igény jelent meg eziránt, errefelé mozdul a piac is. Így az elmúlt években az építészetünk saját tervezésű – és hamarosan saját gyártásúvá is váló – belső elemekkel és bútorokkal is kiegészült, ezzel is igyekszünk támogatni a modern munkavállalók egyedi igényeinek való megfelelést.
A másik témakör, ami éberen tart minket, az irodaterek megváltozott szerepe a covidjárvány utáni világban. A teljes home office-tól a digitális nomádkodáson át a hibrid munkavégzésig különböző trendek váltogatják egymást, és érzékelhető, milyen rendkívül fontos tényező lett az irodai és a távmunka egyensúlya. Az a kérdés foglalkoztat bennünket a leginkább, hogy miként tudja a belső terek kialakítása támogatni a valós, produktív emberi interakciókat, és mi tud befogadó, inspiráló közösségi légkört teremteni. Vagy másképpen fogalmazva: hogyan tehető – az építészet eszközeivel – vonzóvá a munkába járás.
Oktatási intézmények tanulási tereinek fejlesztése is foglalkoztat minket, éppen ezért vettünk részt a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara új építészeti koncepciójának elkészítésében. A tanulmány újdonságát az adja, hogy a jövő hallgatóinak igényeire fókuszál. A PTE ÁOK-kal való együttműködés eredményeként 2020-ban létrejött egy, a területén egyedülálló építészeti vízió, a Campus Cooperationis, ami után a Locus Cooperationis belsőépítészeti kézikönyv is elkészült 2022-ben. Az előbbi a tanulás épületeinek trendjeit és alapfogalmait hivatott felvázolni hosszú távú fejlődési alapelvekkel, míg az utóbbi inkább a branddel és belsőépítészeti összefüggésekkel foglalkozik. Mindkettő egyfajta iránymutatásként segíti a tervezőket, hogy összhangban lévő, de színes és sokszínű belső tereket hozzanak létre.
Tavaly tematikus sétára invitáltátok az érdeklődőket. Idén mivel készültök a Nyitott Stúdiók programra?
Az Etele Cinema belsőépítészetének tervezőiként épületbejárás keretében fogjuk megosztani az érdeklődőkkel a mozi tervezési folyamatának kulisszatitkait a koncepcióalkotástól a kivitelezésig. Alexa Zsolt vezető tervezőnk, Molnár Tímea senior projektvezetőnk és az Etele mozi programigazgatója, Dömötör Tamás beszél majd a kihívásokról és természetesen a megoldásokról is.
fotókredit: Mohai Balázs
