A Budapest Design Week Kedvenc tárgyam interjúsorozatában elismert tervezőket és közéleti szereplőket kértünk meg arra, hogy meséljenek a számukra legkedvesebb tárgyaikról. Kérdéseinkre ezúttal Baróthy Anna az S39 Hybrid Design alapítója válaszolt.
Mi a kedvenc tárgyad és miért?
Egy designertől talán furán hangzik, de nem igazán kötődöm tárgyakhoz. Az izgat, ha valaminek látható története és kontextusa van. Emiatt azt gondolom, hogy a tárgyak a környezetükben nyerik el valódi értelmüket és jelentőségüket, ott tudnak kiteljesedni. Mindegy, hogy ez köztér vagy valakinek a nappalija. Egyre gyorsuló világunkban a tárgyaink is siettetett elhasználódásra vannak tervezve, így egyre kevesebb esélyük van, hogy történetük alakulhasson ki. Épp ezért egy olyan tárgyra szeretnék rámutatni, amely magyarázat nélkül, egyértelműen érezteti azt a vágyat és energiát, ami életre hívta és formálta. Egy közösségben tervezett és létrehozott objektet emelnék ki, a KIFOLYÓ-t, ami az S39 Hybrid Design tudásmegosztó projektje, a BETONworkshop keretében született a diákok és a VALYO – Város és Folyó csapatával együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem támogatásával.. A tárgy a Szent Gellért Gyógyfürdő Dunába ömlő csatornája melletti közösségi tér központi betoneleme, a fürdő kifolyócsöve köré tervezett designobjekt, mely a termálvíz Dunába ömlését artikulálja, ünnepli.
Miért tartod „jó” tárgynak és mi a tárgy története?
Az „igazi” tárgyat mindig egy erőteljes indíttatás hozza létre. Egy olyan szándék, amely rámutat, hogy az adott tárgyra mindenképpen szükség van. Ez a tárgy fiatal építészek és urbanisták hiányérzetéből született, egyfajta kritikai felkiáltójel. A helyszín régóta használatban volt, mint melegvizes jakuzzi, fürödtek is a folyónak azon részén, ahová beköt a Szent Gellért Gyógyfürdő ásványi anyagokban gazdag melegvizes túlfolyója. A megfigyelhető használat ellenére mégsem övezte tudatos törődés, figyelem a helyet. A VALYO-val közösen úgy láttuk, hogy ez a helyszín minden szempontból kiváló terepe lehet a fiatal építész- és művészeti képzésben tanuló szakembereknek arra, hogy egy valódi problémán, valódi helyszínen, saját szakmai gondolataikat és válaszaikat megfogalmazzák az anyag 1:1-es méretű valóságában. A hely több év alatt lépcsőkkel, ücsörgőkkel, biciklitárolóval, grillezővel, tornaszerekkel gazdagodott, és valódi helyszínné vált. Miután a diákok felmérték a helyet, a lehetőségeket, megfogalmazták a véleményüket és az arra adható válaszokat, össze kellett fogniuk. Csak csapatban lehet ilyen komplex kihívást megoldani, főleg betonból létrehozni, odaszállítani, szakszerűen beépíteni, majd az elkészült helyszínt gondozni. A folyamat mögött nincs gazdasági megtérülési törekvés vagy kényszer, egy őszinte késztetés eredménye. És ezt a tiszta szándékot mindenki érzi, ha ennek a helynek és az objektnek a közelébe megy.
Mit gondolsz, milyen szerepet játszik a design abban, hogy ez a tárgy a kedvenced?
A design számomra a tárgy létrejöttének folyamatát jelöli, a design maga a tervezés. Nem az „ember-kiváltsága tervezés”, hanem a létező mögött általában vett alkotói erő, ahogy például egy toboz, egy lepkeszárny vagy kristályszerkezet mögötti rendezőelv metaforikus tisztasága. Vagyis tervezel, majd próbálkozol, fejlesztesz, tesztelsz, fejlesztesz, tesztelsz és végül létrejön a vágy tiszta lenyomata, azaz az adott DOLOG – szándékosan nagybetűvel. A KIFOLYÓ esetében nagyon egyértelmű és jól olvasható ez az út. Se több, se kevesebb nem lett, mint aminek lennie kell. Végeredményében olyan, mintha mindig ott lett volna. És ezt nagyon tudom tisztelni.
A KIFOLYÓ létrehozói
Alkotók: Karasz Lili, Madácsi Flóra
Konzulensek: Baróthy Anna, Varga Dávid, Tömör Miklós
Mentorok: Bársony Adrienn, Mezei Virág, Ries Abigél
