Az iroda az innovatív, fenntartható és szociálisan érzékeny építészet elkötelezettje, amit leglátványosabban a körforgásos építészet alapelveit követő új irodaépületük szemléltet. Portfóliójukban a legkülönfélébb léptékű munkák, családi házak és komplex beruházások egyaránt megtalálhatók. Hamarosan kezdetét veszi egy Hold utcai és Váci úti irodaépület kivitelezése, de nagyon várják a jövő év elejére kitűzött, Balettintézetként is ismert Drechsler-palota exkluzív szállodaként történő újjászületését, átadását is. Kérdéseinkre az iroda alapítói – Bánáti Béla és Hartvig Lajos – válaszoltak.
Mutassátok be néhány mondatban az építészirodát. Kik alkotják a csapatot?
Az irodát 1996-ban alapítottuk. Építész- és generáltervezéssel foglalkozunk, jelenleg 54 kollégánk van, akik közül 48 építész, a többiek a háttérből segítik a szakmai munkát, a szakági tervezést pedig külsős csapatokkal végezzük. A tulajdonos-alapítók mellett három régi munkatársunkkal együtt alkotjuk a menedzsmentet, a megbízásokat tapasztalt projektvezetők irányítják.
Milyen típusú építészeti megbízásokon dolgoztok, melyek számotokra a legkedvesebb feladatok?
Széles palettán futnak a munkáink: irodaházakkal, szállodákkal, lakó-, oktatási, de ipari épületekkel is foglalkozunk. Különösen kedvesek a műemléki érintettségű épületek, azok új tartalommal való feltöltése, rehabilitációja, rekonstrukciója. Ha alkalmunk nyílik rá, örömmel foglalkozunk korunk legfőbb kihívását, a környezetünk megóvását segítő feladatokkal is, amelyek során a megbízóinkkal együtt a környezetet legkevésbé terhelő, fenntartható épületeket tervezhetünk anélkül, hogy a végeredmény a használhatóság vagy az esztétika rovására menne.
A közelmúltban megvalósult épületek közül melyikre vagytok a legbüszkébbek, és miért?
Elsősorban a saját irodaépületünket emelnénk ki, amelyet a körforgásos építészet elvei mentén terveztünk és valósítottunk meg. Úgy gondoljuk, hogy a jó működéshez legszükségesebb beavatkozásokon kívül nem szabad öncélú és a környezetet terhelő szerkezeteket, anyagokat beépíteni egy házba. Törekedni kell az elbontott anyagok felhasználására, az újak kiválasztásánál pedig a környezeti terhelés minimalizálása a legfőbb szempont. Ezzel az alapállással párhuzamosan sikerült olyan építészeti minőséget teremtenünk, amelyre a szakma is felfigyelt, és mindezt szép díjakkal jutalmazta.
Az idei Budapest Design Week központi témája a „Találkozások terei”. Ti hogyan gondolkodtok ezekről a többfunkciós közösségi terekről?
Az épület belsejének az a feladata, hogy az emberek közötti együttműködést segítse, legyen szó munkáról, játékról, szabadidőről vagy éppen közlekedésről. Azt keressük, milyen eszközökkel lehet ezt a kooperációt kialakítani, serkenteni. Ha ezt sikerül megvalósítani, az emberek jól fogják magukat érezni a térben.
Hogyan változnak meg találkozási tereink, milyen eszközökkel tudja segíteni ezt az építészet?
Legfontosabbnak a fenntartható és egészséges környezet kialakítására vonatkozó igények megerősödését tartjuk, valamint azt a tényt, hogy egyre több olyan térre van szükség, amely a kapcsolatteremtést segíti, szolgálja, akár a virtuális térben is.
Véleményetek szerint melyek ma a legmeghatározóbb tervezési szempontok, mit gondoltok az építész társadalmi és gazdasági felelősségéről?
Nekünk, építészeknek fokozott a felelősségünk az emberiség jövőjét illetően. A világ szén-dioxid-kibocsátásának 38 százalékáért az épített környezet felelős, ezen belül 11 százalékáért konkrétan az építkezések okolhatók. Nem mindegy tehát, mit építünk, mekkorát, miből, és mennyire vagyunk hajlandóak újrahasznosítani meglévő épületállományunkat.
A nehézségek és kényszerhelyzetek milyen kihívások elé állítanak titeket?
A válságok, nehézségek jó alkalmat kínálnak arra, hogy változtassunk rossz szokásainkon. A túlfogyasztás az egyik legnagyobb problémánk, ami a jelenlegi körülmények között valószínűleg általánosan enyhülni fog. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a benzin árának emelkedése ösztönzi majd a közösségi közlekedési eszközök és a biciklik használatát, az energiaárak növekedése pedig takarékosságra sarkall majd mindannyiunkat. Megérett a helyzet a változásokra.
Mivel készültök a Nyitott Stúdiók programra?
Épületbejárással és beszélgetéssel, amelynek keretében saját irodaházunkat szeretnénk bemutatni, amelyet a hatvanas években épült egykori Alba Regia éttermet újragondolva alakítottunk ki a XI. kerületben. A látogatók így testközelből ismerhetik meg egy fenntartható épület sajátosságait.
fotókredit: Mohai Balázs
