A független, húszfős budapesti építésztervező- és designeriroda projektjeiben fenntartható és innovatív megoldásokat kínál. Fontos számukra, hogy valóban szép és harmonikus tereket, tárgyakat alkossanak. Legismertebb munkáik közé tartoznak a Prezi izgalmas irodaterei, a Shapr3D irodája, a Wáberer Medical Center, jelenleg pedig többek között a MOL Campus belsőépítészeti kialakításán dolgoznak. Az alapítókat, Alexa Zsoltot, Rabb Donátot és Schreck Ákost kérdeztük.
Mutassátok be, kérlek, néhány mondatban az építészirodát. Kik alkotják a csapatot?
Csapatunk legfőbb ambíciója, hogy olyan épületeket, tereket hozzunk létre, amelyek támogatják a bennük zajló tevékenységeket. Új összefüggéseket tárunk fel, és újraértelmezzük a használó viszonyát a terekhez. Módszerünk a felfedezés: az adott helyzet elemzéséből és értelmezéséből hozzuk létre a terv alapértékeit. Merünk kérdezni, új megoldásokat keresni, ehhez módszeresen kutatjuk az építészetet és fejlesztjük saját képességeinket. Meggyőződésünk, hogy a kérdés a legfontosabb hajtóerő, ami változást indít el. Munkamódszerünk befogadó, építészeti válaszaink sokrétűek. Cégünknél a három alapító vezető tervezővel együtt összesen tizennyolc építész és egy irodavezető-asszisztens dolgozik.
A legfrissebb munkáitok közül melyekre vagytok a legbüszkébbek, és miért?
Legkedvesebb feladataink azok, amelyeknél a megrendelő elégedettsége mellett a szakmai és szakmán kívüli visszajelzések is pozitívak. Három kedvenc projektünk van a közelmúltból. Az egyik a budapesti Shapr3D-iroda, amellyel idén elnyertük Az Év Irodája Design Díját. Kicsi, de nagyon izgalmas a Budapesti Építész Kamara épületében és udvarában megvalósult étterem és tapasbár, az Arquitecto Pitpit. Jelenleg pedig a pécsi orvosi kar téralakítási víziójának, stratégiájának és építészeti-belsőépítészeti arculatának megteremtésén dolgozunk.
Az idei Budapest Design Week központi témája a „Találkozások terei”. A stúdió munkáiban hogyan gondolkodtok ezekről a többfunkciós közösségi terekről?
Az építészet megtapasztalásának lehetősége mindig is lényeges szempont volt számunka, így terveinkben, épületeinkben kiemelten fontos a közösségi terek szervező ereje. Társadalmi, közösségi életünk elválaszthatatlan az épített környezettől, a találkozások terei állnak az építészet-belsőépítészet fókuszában.
Hogyan változnak meg találkozási tereink, milyen eszközökkel tudja segíteni ezt az építészet?
Társadalmunkkal együtt városi köztereinkkel kapcsolatos igényeink is folyamatosan változnak. A fogyasztói kultúra épített terei radikálisan kommercializálták ezt a kötőszövetet, így urbanisztikai szempontból ezen csomók szétterítése – például a 15 perces város elve mentén –, az egyes mikrofunkciók újraalkotása is korunk feladata. Az épületbelsőkben a köztes, összekötő, multifunkcionális és a külső kapcsolatokkal rendelkező átmeneti terek egyértelmű körülhatároltsága szintén kiemelt hangsúlyt kap az egyes funkcionális helyiségek téri összefüggéseinek alakításában. A mai és várhatóan a jövőbeli tervezési szempontokban is kiemelt szerepet kell hogy kapjanak ezek a lazán definiált átmeneti terek, amelyek végső soron a lehetséges találkozások igazi terei.
Véleményetek szerint melyek ma a legmeghatározóbb tervezési szempontok, mit gondoltok az építész társadalmi és gazdasági felelősségéről?
A megrendelői és tervezői szempontok jó esetben kreatív feszültséget generálnak. Feladatunk része a megrendelői és tervezői elgondolások, valamint az előremutató és időtálló közösségi értékek közötti helyes arány megtalálása. Felelősségünk ezeknek a valós értékeknek a következetes képviselete és egy tudatos jövőkép erősítése az épített környezetünk segítségével. A világ nagy változásokon megy keresztül, sokszor nem használhatók azok a sémák, amelyek évszázadokon át megfelelőek voltak. A mi feladatunk az új működés és annak mozgatórugóinak megértése, emellett a jobbítást kiszolgáló terek, mechanizmusok tervezése.
Mennyire alakítják ezt a jelenleg zajló folyamatok?
A kreativitás a kötöttségek között kel életre, ezen kötöttségek folyamatos változása alakítja az építészetet is. Most a rövid és hosszú távú célok harmonizálása, ezen keresztül pedig értékálló és rugalmas építészeti produktum létrehozása a legnehezebb feladat. Nagyszerű lehetőség az új helyzetekre reflektálni, ami egy oda-vissza ható, nyitott kísérletezési folyamat. Benne van a tévedés lehetősége, de talán pont ez teszi olyan izgalmassá…
Mivel készültök a Nyitott Stúdiók programra?
Egy tematikus sétát tartunk, amelyen a Prezi, a Shapr3d és az Arquitecto Pitpit tereit járjuk be.
fotókredit: Mohai Balázs
