A Budapest Design Week jubileumi interjúsorozatában Dr. Mélyi József művészettörténész beszélget a fesztivál mérföldköveiről és a design szerepéről a Designhét / Design Hét Budapest / Budapest Design Week alapítóival és kurátoraival, elsőként Pohárnok Mihállyal, aki az első fesztiválokat szervező Design Center Kft. ügyvezető igazgatója és a Magyar Formatervezési Tanács tagja is volt egyben.
Mélyi József: Hogyan kezdődött?
Pohárnok Mihály: Minden Medgyes Évával indult el, aki a munkatársam volt a Design Centerben, és 2002-ben ő vetette fel, hogy el kellene indítani egy ilyen rendezvénysorozatot Budapesten is. Akkoriban még nagyon kevés hasonló volt a világon.
MJ: Mi volt a minta?
PM: Legrégebben azt hiszem Tokióban rendeztek ilyet, ott már a nyolcvanas években létezett, de a közvetlen példa inkább London volt, és Milánóban is volt hasonló kezdeményezés. Éva mindezekkel kapcsolatban már akkor képben volt. Akkoriban már rögtön felmerült, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal, amely nem sokkal később, 2003-ban átvette a Magyar Formatervezési Tanács működtetését, ennek hátteret biztosíthat.
MJ: Mi volt az eredeti cél?
PM: Kiemelni a designt a szélesebb közönség számára is az ismeretlenségből. Attól féltem azért eleinte, hogy egy nagyszabású rendezvény nem fog megállni a lábán a sok kulturális, képzőművészeti, egyéb esemény között. Ezért mentem el még 2002-ben a Fesztiválközpont Kht.-ba, ahol Zimányi Zsófiával és Máté Péterrel tárgyaltunk, hogy nincs-e kedvük az Őszi Fesztivál keretében helyet adni a designnak, mint témának. Ők is úgy gondolták rögtön, hogy ez a fesztivál egyik fontos eleme lehetne. A Szabadalmi Hivatal részéről pedig dr. Bendzsel Miklós szimpatizált az ötlettel; ráadásul 2004-ben lett 25 éves a Formatervezési Díj, és ez is jó alkalomnak tűnt a rendezvény elindítására. A Szabadalmi Hivatal 2003 májusában adott megbízást a Design Center Kft-nek a szervezés elindítására, és így indulhatott el 2004-ben a Hivatal védnökségével és finanszírozásában a Design Hét.
MJ: Melyek voltak az alapelemek?
PM: Egy nemzetközi kiállítás volt az egyik alappillér, a másik a designiskolák börzéje. De az is biztos volt már kezdettől fogva, hogy a társintézményeket is be akarjuk vonni: az iskolák mellett a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségét vagy a stúdiókat is. Tehát egy nagyon színes, sokrétű rendezvényt szerettünk volna előadásokkal, kiállításokkal, és reméltük, hogy mindez nagyobb médiavisszhangra is talál. A koncepció kialakításában meghatározó szerepe volt Medgyes Évának, az ő energiájának köszönhetően indult el ilyen lendülettel a rendezvénysorozat.
MJ: Melyek voltak a program további részelemei?
PM: A design túrák az első időkben már elindultak – akkor még csak Ikarus busszal. A nyitott stúdiók programja is akkoriban keletkezett, és az elején design filmnapok is voltak.
MJ: Milyen közönséggel számoltatok?
PM: Az én álmom a minél szélesebb közönség elérése volt. Ezzel párhuzamosan mindig is az volt az elképzelésem, hogy egy olyan rendezvénnyel, ami a gazdaság és a kultúra határmezsgyéjén működik, jobban elérhetőek lesznek a gazdasági élet szereplői is. Ez a része lassan indult, és hát az elmúlt évtizedekben számos probléma – többek között a magyar feldolgozóipar felbomlása – megnehezítette a kis- és középvállalkozások design iránti érdeklődésének bővülését. A Design Hét a későbbiekben is elsősorban a szakma képviselőinek jelentett komolyabb megmutatkozási lehetőséget. Bár a várakozásokhoz képest máshová érkeztünk, de összességében nagyon értékes intézménynek tartom a Design Hetet, és örülök neki, hogy ilyen hosszú életű lett.
