A Budapest Design Week jubileumi interjúsorozatában Dr. Mélyi József művészettörténész beszélget a fesztivál mérföldköveiről és a design szerepéről a Designhét / Design Hét Budapest / Budapest Design Week alapítóival és kurátoraival, ezúttal a 2022-es év kurátorával, Sebestény Ferenc DLA építésszel, a BME Építészmérnöki Karának tanszékvezető-helyettesével, a Magyar Design Kulturális Alapítvány elnökével.
Mélyi József: Hogyan lettél a 2022-es Budapest Design Week kurátora?
Sebestény Ferenc: 2021 végén érkezett a felkérés. A Magyar Design Kulturális Alapítvány elnökeként akkor már részt vettem a Magyar Formatervezési Tanács ösztöndíjprogramjának bizottságaiban. A dr. Bendzsel Miklós által alapított Magyar Formatervezési Tanácsnak volt egy, a Design Week megújítását célzó hosszabb távú terve, amelyben az építészetnek, illetve az építészet és design kapcsolatának nagyobb szerepet szánt. Végül is ezért kerestek meg engem: csináljunk egy építészetfókuszú Design Weeket. 2022 elején még nem lábaltunk ki a covidból, és elkezdődött a háború; a sokféle válság rányomta a bélyegét a program tematikájára is. A Találkozások terei, építészet és design cím a többrétegűségével lehetőséget adott az aktuális, a válság hatásainak tárgyalását is magukban foglaló témák keretezésére. Ez vonatkozott a személyes találkozások járvány után felértékelődő szerepére, a hagyományos és az új típusú, úgynevezett többfunkciós közösségi terekre, ezek valóságos és virtuális formáira és a hozzájuk kapcsolódó designelemekre.
M. J.: Mennyire számított újdonságnak, hogy az építészet hangsúlyosan jelent meg a Budapest Design Week programjában?
S. F.: Korábban is voltak építészeti tartalmak a rendezvénysorozatokon, többek között a Nyitott Stúdiók programjában. De kifejezetten az építészetnek dedikált Design Week korábban még nem volt. Azt gondolom, hogy teljesen természetes és elfogadott, hogy az építészetet és a designt egy platformon tárgyaljuk. Azonosak a tervezési szempontok, a befolyásoló globális tényezők (energiatakarékosság, újrahasznosítás, fenntarthatóság stb.), a tervezéshez használt eszközök és technológiák. Egy korszerű építészeti gondolat nem ér véget az épület szerkezeteinek és belső tereinek megtervezésével, az építészet és a design egy átfogó szemlélet részét képezik.
M. J.: Melyek voltak a rendezvénysorozat legfontosabb programjai?
S. F.: A fesztivál központi helyszíne az akkor újonnan megnyitott Néprajzi Múzeum volt, és már önmagában ez a választás jelentőséggel bírt. Egy óriási, néhány elemében még befejezetlen kiállítási tér állt rendelkezésre. A központi kiállítást – a Magyar Formatervezési Díjjal és a Design Management Díjjal elismertek együttes bemutatkozásával – itt rendeztük meg. A kiállítótérben létrehoztunk egy valódi találkozási teret is, amely dinamikusan változó helyszínként befogadta a különböző programokat, a workshopokat, prezentációkat, szakmai konferenciát.
M. J.: Nemzetközi összefüggésrendszerben hol helyeznéd el a Budapest Design Weeket?
S. F.: A most már 20 éves múltra visszatekintő fesztivál, amelynek mindig is fontos eleme volt a nemzetközi kapcsolatok bővítése, a járványhelyzet miatt 2020 óta nem tudott díszvendég országot bemutatni, így csak közvetve, például a New European Bauhaus workshop keretében kapcsolódtunk nemzetközi programokhoz. De a fesztivál lényegét tekintve teremt kapcsolódási lehetőséget a design nemzetközi világával.
fotókredit: Mohai Balázs
