Miként járulnak hozzá a jelen kutatói egy fenntarthatóbb jövő létrejöttéhez? Milyen szerepet töltenek be ebben a folyamatban a designerek? A Budapest Design Week Jövőben vagyunk! című eseménye ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni folyamatban lévő, jövőbe mutató kutatások ismertetése révén.
Olyan kutatásokat, fejlesztéseket és az ezek mögött álló gondolkodásmódokat ismerhetett meg a közönség a Jövőben vagyunk! című előadás-sorozat és kerekasztal-beszélgetés keretében, melyek nagyban hozzájárulhatnak a jelenben megfogalmazott problémák innovatív és fenntartható módon történő megoldásához.
Hat szakember mutatott be fejlesztés alatt álló vagy már piacra vezetett termékeket, melyek az élet különböző területein támogathatják a felhasználók mindennapjait a mobilitástól az egészségügyön keresztül a gyermekek biztonságát segítő eszközökig.
Mi lenne, ha…? – ezzel a kérdéssel kezdte előadását Ruppert Dániel, a MOME Mobility Lab vezetője, a Ustory Design Studio alapítója, aki egy jól működő város képét vetítette elő, fenntartható közlekedéssel. Olyan triviálisnak tűnő gondolattal indított, hogy mi lenne, ha mindenki a tömegközlekedést részesítené előnyben, de azt is felvetette, mi lenne, ha a villamosokat síliftekkel kapcsolnák össze. Ahhoz, hogy a mobilitás fejlődjön, Ruppert Dániel elmondása szerint a különböző tudományterületek, a műszaki szakemberek és a designerek együttműködésére van szükség. Míg a designerek elsődleges célja a szokatlan összefüggések vizsgálata, addig a mérnökök azt bizonyítják, hogy egy adott megoldás megbízhatóan működik. Bár a két terület gondolkodásmódja eltérő lehet, ez a különbözőség a fejlesztések erőforrását adhatja. A szakember a MOME hallgatóinak tervei közül mutatott be néhányat, amelyek a shared mobility és a micro mobility problémáira keresnek megoldást. Így láthattunk „repülő villamost” és olyan közlekedési eszközt is, mely azokat célozza meg, akik fizikai korlátozottságuk miatt napjaink közlekedésében nem tudnak részt venni.
Rögtön ezután a Széchenyi István Egyetem két diákja, Rovó Balázs formatervező és Szlovák Zoltán mérnökinformatikus hallgató előadása következett. Tökéletesen szemléltették, amiről Ruppert Dániel is beszélt, hogy miként dolgozhatnak együtt különböző tudományterületek szakemberei. A páros a Pupil nevű, közösen fejlesztett szemvizsgáló készüléket mutatta be. A közönség nemcsak arról kaphatott képet, hogy miként dolgozik együtt mérnök és designer, hanem arról is, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a tervezőknek egy orvostechnikai eszköz megalkotása során. A funkcionalitás mellett nem elhanyagolható ugyanis a készülék strapabírósága, könnyű tisztíthatósága és higiéniája, de az is fontos, hogy a beteg és a gépet kezelő szakember számára is egyszerűen használható legyen. Kiemelt szempont továbbá, hogy az orvosi beavatkozás okozta esetleges szorongást is enyhítse az eszköz. A fejlesztés sikerességét az is jól bizonyítja, hogy Rovó Balázs elnyerte vele az idei Magyar Formatervezési Díj bírálóbizottsága által megítélt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága által felajánlott megosztott különdíjat.
Az egyetemi színtér szereplőit egy nagyvállalat, az Audi Hungária képviselői követték. Bális Katalin sokszínűségért és befogadásért felelős munkatárs és Németh Katalin oktatási-tudományos kooperációs vezető előadásának központi üzenete az inkluzivitás, az inkluzív design jelentősége volt; az előadók azt vizsgálták, mekkora horderővel bír egy termék fejlesztése során a különböző igényekkel rendelkező felhasználók fejével gondolkodni. Rovó és Szlovák előadására is visszautaltak: ahogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szemvizsgáló készülék mérete könnyen módosítható, és így minden páciens esetében kényelmesen alkalmazható legyen, úgy a gépjárművek tervezése során is szem előtt kell tartani a különböző vásárlói profilokat és igényeket. Felhívták a figyelmet arra, ha a fejlesztők kizárólag a saját képességeikből és előítéleteikből indulnak ki, akkor olyan termékeket hoznak létre, amelyek egy specifikus nemnek, életkornak, fizikai vagy mentális képességnek felelnek meg, egy bizonyos hálózatban. Ez azonban nem lehet cél.
A prezentációk sorát Karmann Roland, a Smart Babee társalapítója zárta, aki egy személyes életeseményt osztott meg közönségével, nevezetesen azt, hogy kisebbik fia diagnosztizált autista. Mivel a gyermek korai életszakaszában észlelték a betegséget, fejlesztését is hamar meg tudták kezdeni, és gyors eredményeket értek el nála. Ennek köszönhető, hogy Karmann Roland többedmagával létrehozta a Smart Babee nevű startupot, ami egy csecsemőket vizsgáló monitoringrendszer, egy babaágyba építhető szenzor fejlesztésével foglalkozik. A termékkel azokat az elsőgyermekes, még tapasztalatlan szülőket is támogatni szeretnék, akik számára megnyugvást biztosíthat, ha gyermekük állapotáról folyamatosan adatokat kapnak. Az eszköz ugyanis figyeli a légzést, méri a hőmérsékletet és a páratartalmat, rendelkezik nappali és infravörös kamerával, de „baba az ágyban” funkcióval is el van látva. A szakember abban bízik, hogy egy ilyen eszköz hozzájárulhat ahhoz, hogy korai életkorban felfedezhető legyen a gyermekek esetleges fejlődési rendellenessége. A termék sajátosságainak ismertetése mellett Kármán a startup alapításának sajátosságait is kifejtette, képet adva a folyamatról.
A Jövőben vagyunk! programot az előadók részvételével megtartott kerekasztal-beszélgetés zárta, aminek fő témája az előadások során is felmerült inkluzivitás volt, ezen belül pedig az a kérdés fogalmazódott meg a beszélgetést moderáló dr. Dén-Nagy Ildikó részéről, hogy a résztvevők praxisában miként valósul meg a különféle célcsoportok bevonása. Kármán szerint nem lehet egyszerűen csak az íróasztal mögött tervezni, „ki kell menni az emberek közé”. Bális Katalin és Németh Katalin a tervezés során szükséges nagyfokú empátia fontosságát hangsúlyozta, míg Ruppert Dániel tapasztalata szerint a munkafolyamat transzparenciája is elengedhetetlen ahhoz, hogy valós problémára valós válaszokat tudjanak adni. Rovó Balázs és Szlovák Zoltán a designerek és a mérnökök együttműködésének szükségességét emelte ki ismét. Összességében tehát elmondható, hogy a kerekasztal-beszélgetés résztvevői egymás gondolatait kiegészítve számos szempontot vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes figyelembe venni a termékfejlesztés során.
Az idei Budapest Design Week szervezője a Magyar Formatervezési Tanács, kurátora Koós Daniella DLA volt.
Az előadás-sorozat prezentációi az alábbi linkeken tekinthetők meg:
Bális Katalin és Német Katalin – Diverzitás x Innováció
Karmann Roland – Hogyan dolgozz startuppal?
Rovó Balázs és Szlovák Zoltán – Jövőbemutató kooperációk a Széchenyi István Egyetemen
fotókredit: Mohai Balázs
