Horváth Judit kedvenc tárgya – gomba lámpa

2022.04.10. 00:47

A Budapest Design Week Kedvenc tárgyam interjúsorozatában elismert tervezőket és közéleti szereplőket kérünk meg arra, hogy meséljenek a számukra legkedvesebb tárgyaikról. Kérdéseinkre ezúttal Dr. Horváth Judit, az Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetője, a Magyar Divat & Design Ügynökség tanácsadója válaszolt.

Mi a kedvenc tárgyad?
Nagyon nehéz egy tárgyat kiválasztani, hisz amellett, hogy eredendően rengeteg jó tárgy vesz körül bennünket, engem a munkám is szorosan a tárgyakhoz kapcsol. Már gyerekkoromban is nagyon vonzottak a szép tárgyak. Sokáig ez leginkább a cipők iránti rajongásomban mutatkozott meg. Az első fontos cipő, melyre pontosan emlékszem, úgy 5 éves korom tájára datálható, és egy Amerikából származó fehér bőr lakk csizma volt. Emlékszem, hogy elég gyorsan kinőttem, de inkább tűrtem a fájdalmat, és minden kín ellenére hordtam még egy szezont, miközben buzgón győzködtem anyámat, hogy nem fáj benne a lábam. Most egy olyan tárgyat választok, melynek tervezője már nem él, és nem is magyar, viszont kelet-európai. Egy Karin Korn (1948-1999) tervezte, a 70-es évekből származó üveg gomba lámpát.
Miért tartod „jó” tárgynak?
Letisztult, egyszerű formája, élénk színe és a kivitelezése miatt. Ez a lámpa akkor is világít, ha nincs felkapcsolva. Egyszerűen nem lehet nem észrevenni. A színével melegséget, a formájával pedig nyugalmat sugároz. Van benne valami kelet-európai vaskosság, ami az anyagából fakad, hiszen nem csak a búrája, de az egész lámpatest vastag üvegből készült. Fel sem kell emelni, messziről látszik rajta, hogy súlya van. Kicsit a régi bélyegzőkre emlékeztet, melyen a postai alkalmazottak akkor is szívesen pihentették a kezüket, ha éppen szünetelt a pecsételés. Ez a lámpa is jó kézpihentető nyári melegben, ha épp nincs felkapcsolva.
Mi a tárgy története, hogyan jutott hozzád?
A VEB (Vereinigte Beleuchtungsglaskombinat) gyártotta a 70-es években Görlitzben. Görlitz az egykori NDK területén található, a cseh és lengyel határon. Tervezője, Karin Korn a prágai Iparművészeti Egyetemen is tanult, és jelentős üvegmunkákat hagyott maga után. Ebből a lámpából pirosat és sárgát gyártottak. Sok évvel ezelőtt vásároltam egy online piactéren. Később a piros változata is felbukkant, de az nem hozott annyira lázba, mint a sárga.

Mit gondolsz, milyen szerepet játszik a design abban, hogy ez a tárgy a kedvenced?
Ez a lámpa sok mindent hordoz magában, ami számomra fontos. A space age a gyengém. Ugyanez a gomba forma jelenik meg a Harvey Guzzini lámpákban már a hatvanas évektől, és ne feledjük megemlíteni Borz Kováts Sándor vargánya lámpacsaládját sem, mely az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében is megtalálható. Fontos még a kelet-európaisága, a kerek formája, a színe, az anyaga, az eredetisége, és nem utoljára, hogy egy nő tervezte. A készítésének a helye szerintem látszik a tárgyon, legalább három ország akkori atmoszférája jelenik meg benne. Nem könnyed, nem is légies, inkább statikus, és annak ellenére, hogy törékeny anyagból készült, az embernek mégis az az érzése, hogy kikezdhetetlen. Mint az első kerékpárom, melynek tömör gumiból volt a kereke, és három évesen nagyon boldog voltam a gondolattól, hogy soha nem kell attól tartanom, hogy út közben váratlanul leereszt.

fotókredit: Dr. Horváth Judit