2023-ban huszadik alkalommal került sor a Budapest Design Weekre, immár két évtizede ünnepeljük közösen a magyar designt. A jubileumi év remek alkalmat adott a visszatekintésre, az elmúlt húsz esztendő eseményeinek felidézésére. Számos designer kezdte pályáját, alapította vállalkozását a BDW indulásával párhuzamosan, és még többen léptek a pályára a rá következő években. A kreatívipar hazai „veteránjainak” történetei, bár sok mindenben hasonlóak, számos ponton el is térnek egymástól. A fesztivált szervező Magyar Formatervezési Tanács kiemelt aktivitásából, a Szenes Gábor által alapított Start Up Guide programból nőtte ki magát immár öt éve a Start Up Guide LIVE, így idén se maradhatott el az általa vezetett kerekasztal-beszélgetés, melyre olyan kreatívokat hívott meg, akik már több évtizede a pályán vannak. A Start Up Guide LIVE jubileumi kiadásában a vállalkozás indítása előtt álló fiatalok így a mára már jelentős tapasztalattal bíró designerek történeteit is megismerhették.
A beszélgetésen részt vett Baróthy Anna, az S39 Hybrid Design tervezőiroda alapító tulajdonosa, Brinkus-Vándor Kata, a Kata Brinkus Atelier alapító tulajdonosa, Halasi Zoltán, az Art Force társalapító tulajdonosa és Hosszú Gergely, a Co&Co Designcommunication egyik alapító tulajdonosa.
Az elmúlt években, évtizedekben sokat javult a vállalkozók megítélése. De hogy volt ez húsz évvel ezelőtt? Mi motiválta a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit saját vállalkozásuk, cégük megalapításában, esetleg milyen kényszer alapján hoztak döntéseket? Míg Baróthy Anna és Hosszú Gergő felmenői között is voltak vállalkozók, akik egyfajta mintát mutattak nekik, addig Brinkus Kata arról számolt be, hogy az ő családjában vállalkozók és művészek sem voltak. Ő azt látta, hogy a rokonai mind szenvedtek a munkájuktól, ő azonban nem ilyen életre vágyott. Halasi Zoltánt a hozzá hasonló érdeklődésű grafikusokkal való találkozás és közös munka inspirálta arra, hogy vállalkozást indítson.
Mi szükséges az elhatározáson túl egy vállalkozás elindításához? Ma csak beírjuk az online keresőbe a kérdést, és számtalan oldalt találunk, ami azzal foglalkozik, hogy jogilag vagy pénzügyileg mire van szükség az induláshoz, sőt számos szakember áll rendelkezésre, aki támogatást nyújthat a folyamatban. De hogy volt ez évtizedekkel korábban? A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Szenes Gábor által felvetett kérdést, hogy ki mikor készített először üzleti tervet, derültség követte a teremben. A szakemberek mind arról számoltak be, hogy ez az egyik legnehezebb része a cégvezetésnek, hiszen kreatívként egyikük se szeret(ne) pénzügyekkel, rendszerekkel, követendő tervekkel foglalkozni. Brinkus Kata el is mondta, hogy esetében szinte mindig ad hoc módon történtek a dolgok. Volt, hogy jól csinálta, volt, hogy rosszul, de utóbbi esetekben mindig felállt, és ment tovább. Ő ma már egy befektető bevonásával vezeti vállalkozását, amitől jelentős fordulatot vár. Baróthy Anna is arról számolt be, hogy rendszerint intuitív módon tervezte az üzleti dolgokat, végül azonban egy pénzügyi vezetőt is bekapcsolt a cég működtetésébe, aki sok terhet vesz le a válláról. Hosszúék is próbálkoztak külső segítség bevonásával, de úgy érezték, aki nem része az ő világuknak és nem tud teljes mértékben azonosulni velük, azzal nehezen működnek együtt. Konklúzióként Hosszú Gergő azt vonta le – amivel a többiek is tudtak azonosulni –, hogy mivel húsz éve sikeresen vannak jelen a pályán, valamit biztos jól csinálnak.
A vállalkozások sikerességéhez, pláne napjainkban, nagymértékben hozzájárul a láthatóság, ehhez kapcsolódóan pedig a tervezett kommunikáció. Ez vajon könnyebben megy a designereknek, mint az üzleti tervezés? Brinkus Kata nem igazán foglalkozik a külső kommunikációval, számára egyik munka hozza a másikat, ezért úgy érzi, nincs szüksége ennél jobban fókuszálni a témára. Ahogy korábban, úgy most is kiemelte, hogy ő csak dolgozni szeretne. Vele szemben Baróthy Anna azt mondta, ő mindig is tudatos volt ezen a téren. A kezdeti években azt figyelte, hogy a sikeres divattervezők miként kommunikálnak, és tőlük próbálta meg ellesni a módszereket. A blogolás fénykorában Baróthy Annának volt olyan munkája, aminek tervezése és kivitelezése során blogot vezetett, ma pedig szinte minden közösségi felületen megjelenik cégével. Halasi Zoltánnak az a tapasztalata, hogy – bár számos dologhoz értenek – akkor tudnak sikeresen érvényesülni, ha egy szakterületre fókuszálnak, és specialistaként mutatják be magukat. Ők ily módon erősítik a kommunikációjukat.
A beszélgetésre szánt másfél óra hamar eltelt. Zárásként Szenes Gábor egy személyesebb jellegű kérdést tett fel a designereknek: mennyire foglalkoznak ugyanazzal, mint amit a kezdeti években előrevetítettek? Bár már nem mindegyikük emlékszik arra, milyen víziói voltak húsz éve, összességében mindenki arról számolt be, hogy a nehézségek és buktatók ellenére nemcsak ma, de az elmúlt években is azzal foglalkoztak, amit igazán szeretnek. Baróthy Anna szerint az sem elhanyagolható, hogy mindehhez olyan csapatot épített maga köré, melynek tagjait emberileg is kedveli. Abban is egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy az a legfontosabb, hogy vállalkozóként is olyan életet éljünk, amelyben igazán jól érezzük magukat.
Az idei Budapest Design Week szervezője a Magyar Formatervezési Tanács, kurátora Koós Daniella DLA volt.
A Start Up Guide weboldala az alábbi linken érhető el: https://startupguide.hu/
fotókredit: Mohai Balázs
