A Magyar Formatervezési Díj immár negyvennégy éve hivatott „a kimagasló színvonalú formatervezői teljesítmény elismerését, a hazai formatervezés alkalmazásának ösztönzését elősegíteni” – olvasható a Magyar Formatervezési Tanács oldalán. A nagy múltú, innovatív, jövőre jubileumi évbe lépő díjat 1979-ben hirdették meg először, akkor még Ipari Formatervezési Nívódíj néven. Az elmúlt évtizedekben számtalan cég, márka és stúdió teljesítményét tüntették ki vele, így mára egyértelműen a szakma legjelentősebb hazai elismerésévé vált.
A díjat a Magyar Formatervezési Tanács kezeli, a Kulturális és Innovációs Minisztérium hirdeti meg. Csák János miniszter így fogalmazott az elismerés kapcsán: „A díj a magas designminőség záloga, a kiváló magyar designélményeket, piaci bevezetés előtt álló fejlesztéseket, a piacon már bizonyított termékeket és szolgáltatásokat vonultatja fel, ismeri el évről évre.”
A díjazottakat idén tíz főből álló szakmai zsűri választotta ki, melynek elnöke prof. Harmati Hedvig DLA habil..] textiltervező, a MOME Doktori Iskolájának vezetője volt.
Akárcsak az elmúlt közel fél évszázad során, a díjra ezúttal is a legkülönbözőbb profilú tervezők, gyártók, kereskedők, forgalmazók és megrendelők nyújtották be pályaműveiket. E munkák közül a legkiemelkedőbbeket a Budapest Design Week nyitóeseményén, ünnepélyes keretek között díjazták, majd a nagyközönség is megtekinthette őket a Néprajzi Múzeumban október 6. és 15. között megrendezett kiállításon. A neves szakemberekből álló bírálóbizottság döntése értelmében e tárlaton a díjazottak munkái mellett helyet kaptak további olyan alkotások is, melyeket a zsűri, bár díjjal nem ismert el, kiemelkedő minőségük miatt érdemesnek talált bemutatni a közönség számára.
A bizottság négy kategóriában ítélt oda díjakat. A termék kategóriát a Repeta betontárgy-kollekció, illetve a BOO Studio kötött baba-, gyermek- és felnőttruha-kiegészítői nyerték. Terv kategóriában Fogas Vision 360° elnevezéssel egy új fogaskerekű vasúti jármű koncepcióját ítélték kiemelkedőnek. Vizuális kommunikáció kategóriában a Néprajzi Múzeum arculata kapott elismerést, míg diák kategóriában az A\O lámpacsalád és a „Virágnyelven” ruhakollekció érdemelt díjat.
Idén több különdíjat is odaítélhetett a bizottság, így elismerésben részesült a Komp című tanulmánykötet, a Nimue vízminőséget monitorozó okosbója, a Pupil szemvizsgáló készülék, a Rati Nook csomagtérrögzítő, az At Least otthoni edzőpad és a HUPLE orvostechnikai mozgásterápiás eszköz.
Az eredmény többek között olyan értékelési szempontok szerint született meg, mint a nevezett pályamunkák formai minősége, felhasználó-központú kialakítása, piaci versenyképessége és fenntarthatósága.
A Magyar Formatervezési Díj jelentőségét mi sem példázza jobban, mint hogy jövőre 45. jubileumát ünnepelheti a designszakma. Az elismerés több évtizedre visszanyúló történetéről a Magyar Formatervezési Tanács oldalán tájékozódva megtudhatjuk, hogy az MFD folyamatosan halad a korral. A pályázati rendszer először 1987-ben újult meg: évente váltakozva, beruházási javakkal, illetőleg fogyasztási cikkekkel lehetett nevezni, az értékelést pedig egy-egy külföldi formatervező szakértő is segítette. 2003 szintén jelentős év volt a díj történetében, ekkor ugyanis a pályázati rendszer tartalmi és formai újrafogalmazása is megtörtént. Ebben az évben alakult ki a most is létező négy pályázati kategória, az elismerés elnevezése pedig ekkor változott Magyar Formatervezési Díjra. A pályázat emblémája és arculata is megújult.
Ami a Magyar Formatervezési Díj jelenét illeti, Csák János miniszter szavait idézve: a díj „a magas szellemi hozzáadott értéket és ennek stratégiai alkalmazását ismeri el, így fontos fokmérője az innovációnak. A nemzeti designelismerés éves seregszemléje átfogó képet ad arról a gazdasági és társadalmi potenciálról, amit a design és a kreativitás képvisel”.
fotókredit: Mohai Balázs
