A kreatívipari tervezők számára számos olyan pályázat érhető el, amely szakmai vagy anyagi támogatást biztosít adott projektek megvalósításához, vállalkozások beindításához, azok láthatóvá tételéhez. A Budapest Design Week céljai között is szerepel a hazai designszcéna képviselőinek támogatása, a JövőLÉT – Kreatívipari pályázatok bemutatója című program kiemelten azért jött létre, hogy a designerek képet kaphassanak az őket célzó mentorprogramokról, pályázatokról, egyéb lehetőségekről. Az eseményen a pályázatokat kiíró szervezetek képviselői mellett olyan kreatívok is megosztották élményeiket és tapasztalataikat, akik korábban sikeresen pályáztak.
Az érdeklődő közönség megismerhette a WORTH Partnership pályázatot, a Brancsközösség tevékenységét, a VISA She’s Next programját és a Creative Europe támogatását, de olyan egyéb fontos témákról is szó esett, mint a szabadalmak jelentősége, az esemény végén pedig a 360 Design Budapest designkiállítás is bemutatkozott.
Vajon védik a kis- és középvállalkozók a saját innovációikat? – tette fel a kérdést prezentációjában Zónai Roland, az EUIPO projektmenedzsere, aki a választ is egyből megadta, miszerint a kkv-k kevesebb mint öt százaléka gondoskodik szellemi tulajdona védelméről. A szellemi tulajdon nemcsak jog, hanem üzlet is – mondja a szakember, a Tesla példájával szemléltetve állítását: bár a márka viszonylag kevés autót gyárt, mégis a legnagyobb bevételt tudhatja magáénak az autógyártó cégek között. Amellett, hogy felvázolta a termékek védelmének lehetőségeit, Zónai Roland arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltalomszerzést nemzeti, európai és nemzetközi pályázatok is segítik, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala a magyar kkv-k jogszerzését is támogatja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig ingyenes tanácsadást nyújt a témában elmélyedni kívánó fejlesztőknek.
A bevezető előadást négy páros prezentáció követte egy-egy pályázat képviselője és egy-egy pályázatnyertes szakember részvételével.
A WORTH Partnership projekt sajátosságait Mányiné dr. Walek Gabriella, a WORTH nagykövete ismertette. A programra olyan transznacionális együttműködéseket várnak, melyek keretében designvezérelt és innovatív termékek jönnek létre. A projekt mentorprogramot, kapcsolati hálót és anyagi támogatást is biztosít. Kele Sára formatervező Marion Duzannal és Laurence Saugével együtt nyerte el a pályázatot a GEOM nevű kollekcióval. Egy környezetbarát vázát és egy asztalt alkottak meg közösen, előbbit kagylótöredékekből, utóbbit pedig lenrostból és biopolimerből. Mivel a kiírók előnyben részesítik a globális kihívásokra reagáló projekteket, a GEOM-nak helye volt a nyertesek között.
Míg az USA-ban közel tizenötéves múltra tekint vissza a közösségi finanszírozás története, itthon csak az elmúlt években vált ismertté, jóllehet mára már a szélesebb közönség számára sem idegen ez a fogalom. Miután Kövesdi Gábor, a Brancsközösség alapítója előadásában felvázolta a támogatás négy formáját – az adomány-, a jutalom-, a befektetés- és a kölcsönalapú támogatást –, át is adta a szót Sáfár Zoltánnak, a Godot Kortárs Intézet alapítójának. Sáfár Zoltánék nagyszabású kiállítást rendeztek Bukta Imre képzőművész 70. születésnapja alkalmából, a kiállítási katalógus finanszírozásának forrása azonban kérdéses volt. Ekkor kérték a Brancsközösség tanácsát, akik segítségével elővásárlásra bocsátották a kiadványt. Ily módon négymillió forint gyűlt össze a katalógusra. Azon túl, hogy megoldódott az anyagi problémájuk, Sáfár Zoltánék arról is megbizonyosodtak, hogy a kortárs képzőművészet iránt érdeklődő, megtartó közösség áll mellettük.
Egy rövid szünetet követően a hazai női vállalkozók helyzetéről beszélt Juhász Katalin, a VISA termékfejlesztésért felelős regionális igazgatója. A VISA átfogó felmérést végzett a témában, mely többek között arra mutatott rá, hogy a nők 54 százaléka azért kezd önálló vállalkozásba, mert független szeretne lenni, 24 százalék valami újat hozna létre, és csupán 18 százalék indít azért vállalkozást, mert jobb jövedelmi lehetőségekben bízik. A beszámolóban arról is szó esett, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a női vállalkozók. Juhász elmondása szerint 51 százalék számára okoz nehézséget a forrásbevonás, 26 százalékuk egyéni vállalkozói identitásának meghatározásával és felvállalásával küzd, 16 százalék pedig a munka és a családi kötelezettségek útvesztőjében látja a legnagyobb kihívást. Az elgondolkodtató adatok után a szakember bemutatta a VISA She’s Next pályázatát, melynek célja a női vállalkozók mentorálása és anyagi támogatása. Az öt nyertes pályázó közül Zsély Csilla, a Fatipli Műhely alapítója mutatkozott be, aki hobbibarkácsolóból vállalkozóvá vált a She’s Next mentorprogram által. A támogatás lehetővé teszi számára, hogy a kizárólag bevételt generáló tevékenységek mellett a fejlesztésre is tudjon időt, energiát fordítani.
A páros prezentációkat Mondik Gábor, a Kreatív Európa Iroda ügyvezető-helyettese és Bíró Dániel, a Laterna Magica ügyvezetője zárta. Mondik előadásából az derült ki, hogy a Creative Europe pályázat összeállítása jelentős idő- és energiaráfordítást igényel, azonban olyan támogatást biztosít, ami jelentősen hozzájárul a kreatív projektek létrehozásához. Ezt erősítette meg Bíró Dániel is, aki társaival közösen a reDiscover nevű munkával nyerte el a Creative Europe támogatását. Céljuk a hagyományos tudást a kortárs design és divat szolgálatába állítani, továbbá a tradicionális technikákat és módszereket megőrizni a következő generációk számára. Szlovén, grúz, lengyel és magyar művészek, illetve a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, ismertebb nevén a Kisképző diákjainak bevonásával valósítják meg elképzelésüket.
A záró prezentációt Forintos-Szűcs Anita, a Magyar Divat & Design Ügynökség általános vezérigazgató-helyettese tartotta, aki a 360 Design Budapest regionális kiállítást és programsorozatot ismertette. Az esemény célja bemutatni a hazai és a környező országokbeli formatervezők, ipar- és képzőművészek legkiválóbb alkotásait. Mivel a 360 Design Budapest közvetlenül a Budapest Design Weeket követően indul, a két rendezvény egy ívet adva, közel egy hónapon keresztül helyezi a fókuszba a designt.
Az esemény moderátora Tornyánszki Éva service designer, a Kultúrgorilla alapító tagja volt.
Az idei Budapest Design Week szervezője a Magyar Formatervezési Tanács, kurátora Koós Daniella DLA volt.
Az előadás-sorozat prezentációi az alábbi linkeken tekinthetők meg:
WORTH Pertnership best practise: GEOM
VISA She’s Next best practise: Fatipli Műhely
fotókredit: Mohai Balázs
