A fővárossá vált Budapest a századfordulón fejlődésének csúcspontján és fordulópontján Európa egyik szellemi középpontjává vált. Magyarország újkori fejlődésének talán legszínesebb és legizgalmasabb időszaka volt a tehetségeket bemutató, kezdeményezésekkel és kísérletezéssel teli évtizedek. “Nekilendült a szellemi élet, készülődött a nagyot akarás irodalomban, művészetben, tudományban, reformgondolatok pattantak elő a fejekből, s a cvikkeres tanárokban eszmeéhes lázadók laktak.” (Hanák Tibor: Elfelejtett reneszánsz) Létrejött az a dús társadalmi és kulturális vegetáció amely lehetővé tette számos meghatározó középület megalapítását, többek között az építészeti és zenetörténeti szempontból is meghatározó Zeneakadémia és az Operaház megnyitását.
Dr. habil. Balázs Miklós Ernő mozaikművész és műemléki restaurátor szakértővel és dr. Kolozsi László író és egyetemi oktatóval beszélgetünk a századforduló művészi burkolatairól, a korszak építészeti és zenei örökségének a hazai kulturális örökségben elfoglalt helyéről és aktualitásairól.
A beszélgetés résztvevői:
Dr. habil. Balázs Miklós Ernő DLA Műemléki restaurátor szakértő
Dr. Kolozsi László író, egyetemi oktató
A fotó 1911-ben készült, adományozó: Lechner hagyaték (Fortepan)
