A Budapest Design Week központi kiállítása hagyományosan az adott év fókuszgondolata köré épül, azt tematizálja. A 2022-ben megvalósult válogatás a Találkozások terei – építészet és design címet viselte, koncepcióját Sebestény Ferenc DLA építész, a kiállítás és programsorozat kurátora dolgozta ki. A válogatás különböző funkciójú és léptékű építészeti alkotásokon keresztül mutatta be a téma rendkívül szerteágazó értelmezési lehetőségeit. A kiválasztott projekteken keresztül a látogatók megismerhették a közösségi terekkel szemben támasztott funkcionális igények, fizikai és szellemi követelmények sokféleségét, az ilyen jellegű terekkel kapcsolatos elvárások átalakulását, azok kulturális, illetve életmódváltozás generálta hátterét. Ez az igény és a következményeként megváltozó életmód természetesen az épített környezeten is tetten érhető. Konkrét példákon keresztül tapasztalhatták meg, hogy milyen meghatározó a tér és design környezet, mely lehetőséget biztosít a személyes és közösségi találkozásra, a munkára, edukációra, az életminőségre gyakorolt pozitív hatása. Új funkcionális kapcsolatokat, innovatív térformákat és variálható tereket eredményez, amelyek az építészet és a design kreatív kapcsolata, egymást erősítő egysége révén válnak teljessé. A végeredmény azonban nem csupán egy átgondolt, jól használható és vonzó enteriőr, de egyfajta alkotói szemléletet, értékválasztást is közvetítő alkotás.
A témát tíz, zömében az utóbbi években megvalósult projekten keresztül vizsgálta a kiállítás, amelyek között lakó- és középületek, oktatási intézmények, kereskedelemi és szolgáltató épületek, valamint közterek egyaránt szerepeltek. Az egyik legnagyobb léptékű épület és a hozzákapcsolódó köztér – a Budapest egyik új látványosságaként is felfogható kulturális intézmény – a Ferencz Marcel tervezte új Néprajzi Múzeum. Hasonlóan impozáns a Hetedik Műterem által jegyzett soproni Várkerület revitalizációja és a Kálvin téren megvalósult köztéri installáció, a Reform 500, amely a különféle emlékezetmintázatok vizsgálata, és gondolatiságát tekintve is komoly vállalás. Az egyik legősibb közösségi tapasztalatra épít a Getto Tamás és Sztranyák Gergely elgondolása mentén megvalósult Pécsi Vásárcsarnok, míg a Maksay Ádám vezetésével kidolgozott algyógyi református templom és körkápolna műemlékegyüttesének felújítása a hitéletet gyakorlók számára teremti meg a szakrális és közösségi találkozás élményét. Az oktatási intézményeket az Építész Studió tervezte Szent Margit Gimnázium új közösségi terme és tornacsarnoka, valamint Bényei István és Halmos Sarolta közös munkája, a Debreceni Egyetem új oktatási és tanulási központja képviseli. A minőségi közös munkavégzés élményére hívja fel a figyelmet a Bánáti + Hartvig építész iroda, egy korábbi étterem átalakításával létrehozott saját irodaépülete, valamint a Minusplus alkotói által tervezett – CAD fejlesztéssel foglalkozó – Shapr3D irodáinak kialakítása, valamint Magyarország egyik legismertebb startup cégének, a Prezi iroda- és közösségi tereinek létrehozása. Különleges színfoltot jelent a két bemutatott családi ház: a Répás Ferenc tervezte, izgalmas külső és belső térkapcsolataival a családi együttlétet támogató Villa VM, valamint a Fischer József tervezte Walter Rózsi villa, amelynek Kokas László tervei szerinti felújítása révén a Magyar Építészeti Múzeum talált új otthonra.
A kiválasztott építészeti projekteket designtematikájú tárgyi anyag kísérte Koós Daniella DLA formatervezőművész, társkurátor válogatásában, amely az adott épülethez vagy köztérhez kapcsolódóan lámpákat, valamint találkozási tereink tárgyi környezetébe tartozó designtermékeket mutatott be.
A kiállítás október 7. és 31. között a Magyar Formatervezési Díj és Design Management Díj kiállításokkal párhuzamosan volt megtekinthető a Néprajzi Múzeumban. Kísérőprogramként egy szakmai konferenciára került sor október 13-án.
fotókredit: Danyi Balázs
